vendégkönyv
Közérdekű


Új Magyaroszág fejlesztési terv

Szlovák Magyar együttműködési program

 
 

A falu története

 

CHANIGH-TÓL ZANEGGEN KERESZTÜL MOSONSZOLNOKIG



Összeállította: Neuberger János

Mosonszolnok falu a Fertő tó és a Duna között egy korábban mocsaras területen fekszik (szlávul: Hana/Hansag, magyarul: Kisalföld, németül: Heideboden).

 

Krisztus előtt 200: Bronzkor — Leletek utalnak a Féltorony (Halbturn) felé vezető út mentén az itteni életre. (Dr. A. Söter: Emlékkönyve, 1896 [ bericht, 273. o. — Heidhofi.)

 

Ki-. e. 100: A vaskorban kelták hagyták itt a Duna, Rába, Lajta, Misunk/Moson... neveket.

 

Krisztus után 100 és 400 között: a Római Birodalom része; erre utaló leletek (tanya — többek között a falutól 2 km-re, a Féltorony felé vezető út mellett a „Lamplkreuz”-nál). 1946 előtt a „Jó pásztor” szobra állt itt. (Dr. Söter: Mus. Ber., 272. o. — Bronzfej és egyebek, találta Jos. Lang, Söllner.)

 

400—600: Hunok, majd germánok lakják e helyet — Tanúk: Longobárd temető Bezenyénél/Pallersdorfnál. (Dr. Söter: M. B., 98. o.)

 

600-800: Avarok — A környéken levő sírok tanúskodnak.

 

8—10. század: Szlávok beszivárgása: a „Solnik” (Sol = só) helységnév keletkezése, ebből a magyaroknál „Szolnok” és a németeknél „Zanig/k” lett. Maga a településnév a helység legrégebbi „dokumentuma”.

 

800: A terület Nagy Károly birodalmához tartozik; Misenburg (Wieselburg) Misunk (kelta — Moson közigazgatási központ volt; német lakosságú. „Misen burc” elnevezés a Niebelungenliedben, X század.

 

896 — a magyarok számára a „Honfoglalás” után nyugati rabló portyáiknál átvonulási terület a Duna és a mocsarak közötti vidék (Hana = síkság). A Kisalföldön a Hanságtól nyugatra 1940-ig nem volt magyar nyelvű település.

 

1000: Magyarország államalapítása Szent Istvánnak (1038) királlyá koronázása által. Nagymagyarország sok nemzetiségű országkéntjött létre.

 

1180: A templom legrégebbi részének építése; tanúk: a timpanon (a Hanság Múzeumban Mosonrnagyaróváron található), a torony és a régi templom északi falában levő kváderkövekből álló boltív. Az építők (mint Leidenben, 1208) Bajorországból valók; a faluban ekkor már német jobbágyok voltak letelepülve.

 

1541: „Chanigh”-ot az uradalom más településeivel Ungarisch-Altenburgnak nevezik a budai székeskáptalan egyik oklevelében, melyben birtokvitákról van szó. (Oklevél a Magyar Országos Levéltárban: DL 14,465/1450—51.)

 

1515: „Chanigkh bey dem ungarischen Adenburg” (Altenburg) áll a bajor- országi Altötting Mán a zarándokhely egyik fogadalmi tábláján, melyet egy Wolfgang Kratzer adományozott.

 

1525: A 32 adóköteles jobbágy neve először jelenik meg „Zeneck” falu neve alatt; a 22 családnévből az 1946-os előzetésig terjedő 420 éven keresztül a falu tipikus családneveiként fennmaradtak: Haídn/Heiden, Lang, Weiss, Wen nes/Bennes, Zwickl/Zwicker. A többi a jelenkorig előfordul a környéken. — Mária, I Lajos király (1506—1526) felesége, mint Magyaróvár birtokosa az adó- köteles (kilenced, robot és mások) jobbágyok nevét felvétette az akkoriban hozzá tartozó településekkel. („Stomitzer Caspar: Wehrhaftiges Grundpueck geen Altenburg.1525” — Magyar Nemzeti Könyvtár: AJI6—96).

 

1526: Mohács, itt a törökök megsemmisítik a széthúzó magyar sereget, a király meghal; az özvegy királyné, Mária, ekkortájt sokat tartózkodik Óváron.

 

1529: A törökök ostrom alá veszik Bécset (a támadást elhárítják), útjuk során elpusztítják a Kisalföldet is. Hogy Mosonszolnok mekkora kárt szenved, az uradalom későbbi jelentéseiből lehet látni. — 1532: csak 12 lakott és 32 elhagyott ház, ill. major. — 1546: 22 lakott, 28 puszta (romos) és 9 megsemmisített ház/major. — 1683-ig Mosonszolnok is (150 éven át) folyamatosan fenyegetésnek van kitéve a törökök,majd a lázadó kurucok által. A lakosság száma csak lassan növekszik. Elhagyott települések a közvetlen szomszédságban: Pünkösdvásár/Várbalog (Pfingsttagmarkt), Pottensee (St. Peter és Mosonszolnok között), Egendorf (Mosonszolnok és Moson között), 1680-ig Féltorony is. Ennek határa részben Mosonszolnokhoz kerül.

 

1530 (kb.) — 1671: Mosonszolnok túlnyomórészt a lutheri tanok követője, a templom az evangélikusoké. (A parasztok evangélikusok, a zsellérek és levél- házasok katolikusok, az óvári katolikus plébánia végzi a lelki gondozásukat és oda fizetik a tizedet.)

 

1659: A győri püspöki hivatal első kánoni vizitációja, melynek során — mint a későbbi vizitációk során is — az egyház állapotáról és a falu vallási állapotairól tesznek jelentést.

 

1670: Az uradalom telekkönyvéből Mosonszolnok település egyértelmű megerősödését lehet felismerni: mind az 57 parasztbirtok lakott, fizeti a kilencedet az uradalomnak és a tizedet az egyháznak. A törökkorban ausztriai és bajorországi településneveket viselő új telepesek jelennek meg: Eglsaer, Hautzinger, Lunzer, Medlinger, Neuberger, Thullner (St. Peterben és Mosonszolnokon), Gruber, Haller, Mollner, Tanecker, Trummer, Wachtler, Winkler (Mosonszentjánoson), Allacher, Frauhammer, Gredinger, Manninger, Obinger, Stadler (elsősorban a Fertő-vidék más településein).

 

1671: A mosonszolnoki templomot az uraság utasítására átadják a katolikusoknak. Az ellenreformáció korszaka oltárokból, szobrokból és más berendezésekből Új díszeket hoz a mosonszolnoki templomban.

 

1683: A törökök második alkalommal vonulnak keresztül a Fertő-vidéken Bécs ostromára, de végérvényesen visszaverik őket. Mosonszolnok (Erényi plébános jelentése szerint) szemmel láthatóan messzemenően sértetlen marad, valószínűleg a főutaktól félreeső fekvése miatt. Ezután erős bevándorlás Mosonszolnokra a nyugati német területekről; később sokan továbbköltöznek Belső-Magyarországnak a törökök alól felszabadított területeire (Bikács, Baj...). Ettől kezdve német császári katonák folyamatosan sűrűsödő beszállásolása történik a faluban.

 

1685: A plébánosi anyakönyvek ettől kezdődően vannak meg: megkereszteltek anyakönyvei, házassági és halotti anyakönyvek...

 

1700: Az uraság telekkönyvében nevek, gazdaságok méretei és a parasztok kötelezettségei, a falu zsellérei és levélházasai (Briefhausler) szerepelnek.

 

1707: Rákóczy Ferenc (1703—11) kurucai Balogh Ádám vezetésével december 19-e éjjelén rajtaütnek (,‚kuruc-felfordulás”) gróf Draskovich Johann generális Mosonszolnokon állomásozó császári egységein (labancok), fosztogattak és felgyújtották a falut, a harcok során a templom is megsérült; ezután távolították el a templom bejárata fölötti timpanont és helyezték be a község fogadójának falába.

 

1711: A pestis miatt a mosonszolnokiak fogadalmat tesznek, hogy szombatonként délután három órától ájtatosságot tartanak és nem végeznek nehéz munkát. Ezt a fogadalmat a püspök engedélyével megváltoztatták, helyette évente kétszer zarándoklatot tartottak Boldogasszonyba (Frauenkirchen) (március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony környékén és Mária születésén szeptember 8-án). (Visita 1735, P Mi. Weiss szerint.) — A zarándoklatokat 1938-ig megtartották.

 

1772: Mária Terézia (1740—80) alatt Új Urbárium-törvény szabályozza, első alkalommal írásban (nyomtatva) az alattvalók jogait és kötelezettségeit, így a házhelyek, a gazdaságok méreteit is (1 egész parasztgazdaság 120 joch (pozsonyi mérő = kis joch) szántóföld és 32 Tagwerkljoch rét, 1 zsellérgazdaság = l2joch sz. és 6j. r., 1 levélházas gazdaság (Briefhausler-gazdaság) = 4joch sz. és 3j. r.), a gazdaságok pedig a következő módon tagoltak: a) parasztok: 13 egész + 80 fél + 11 negyed gazdaság; b) zsellérek: 8 egész + 37 fél gazdaság — levélházas (Briefhausler): 9 egész + 10 fél gazdaság.

 

1778: Mivel a templom körüli temetőt (Freihof) II. József (1780—90) utasí tására felszámolták, helyette uradalmi földön Újonnan megnyitották az úgynevezett „régi temetőt” a Levélházas utca mögött.

 

1787—1790 április: Első ízben házszámok Mosonszolnokon. (Lásd a plébáni ai anya-könyveket!). I József (1780—90 Magyarország királya) halála után a felvilágosult uralkodó majdnem minden újítását, sajnos az ésszerűeket Is el törölték a magyar nemesség kérésére’

 

1800: Ez idő tájt két különlegesség volt: a.) a törökkor óta lőpor előállítására salétromot bányásznak a településen (Saliterei-ok). A XVII. sz.-ban hét magánkézben lévő salétrombányáról tudunk. A XVIII. sz.-ban a Fő utca végén, a 64-es számú ház mögött található a nagy császári salétrombánya. Ez idő tájt találhatóak juhtenyészetek: az uradalom mosonszolnoki határában, a parasztoknak birkákat kellett tartatniuk.

 

1808—1810: Johann (Anton vagy Georg) Lang kódexíró szabadkézi rajzaival díszíti a leghíresebb mosonszolnoki kódexet. Tartalom: bibliai szövegek, Krisztus születése színjáték, menyasszonymondókák, dalok. (Lásd: „Der Sankt Jo hanner Kodex” Dr. Manheim Károly professzortól, Bp., 1991.)

 

1843—49: A magyar kormány rendeltére Mosonszolnokon is magyarul írják a plébániai anyakönyveket (forradalom előtti időszaktól a forradalom leveréséig)! (1685—1791-ig németül, 1791—1843-ig latinul, 1849-től latinul, 1889-től magyarul).

 

1849—50: Consription: az alattvalók nevének és javainak összeírása a földbirtokoshoz fűződő függőségi viszony alóli felszabadulás alkalmából. A földes- úr helyett a szabad paraszt, zsellér és levélházas ettől kezdve az állam felé köteles fizetni a kilencedet.

 

1867 karácsonya: A Johann Frohnauer vezette mosonszolnoki népi játékkör nagy fellépése a Krisztus születése színjátékkal Győrben a püspök és a városi önkormányzat előtt. (Beszámoló a „Győri Szemlé”-ben” 1868. január 1- jén; beszámoló a „Weihnachtsbrauche auf den Heideboden”-ben 1994. Joch Neubergertől.) — 1967-ben létrejött Magyarországnak a Ferenc József császár ral kötött szerződése, az úgynevezett kiegyezés, mely Magyaroszág magyaro sításához szabad kezet adott a nacionalista magyar politikának, minek következtében a Fertő-vidéki ősrégi népi játékokra, házassági és más népi szokásokra a kihalás várt, melyeket Mosonszolnokon az évszázadok során erősen ápoltak. (lásd: Stachovich Remig bencés gyűjteményeit és jelentéseit, Győr/Pan nonhalma!)

 

1851: A község kötelezi magát, hogy évente 70 guldent adományoz az óvári gimnázium fenntartására. (lásd: a „Zanegg”-Heimatbuch-ban a 81. oldalon!)

 

1852: Átadják a Bécs—Budapest fő vasútvonalakat.

 

1853: Mosonszolnoki polgárok panaszlevele a megyei önkormányzathoz a községi önkormányzatuk ellen a község fogadóval, templomépítéssel és más egyebekkel kapcsolatos könnyelmű pénzpocsékolás és más szabálytalanságok miatt. Ezt az egyszeri polgári akciót az 1848 előtt a községet vezető személyek irányították — mint Paul Zwickl, Altrichter. (lásd: a „Zanegg”-Heimatbuch-ban a 80. oldalon!)

 

1858: Egy nagy tűzvész során a falu közepén a községi fogadó melletti náddal fedett iskolaépület is leégett. Ezután épült fel a templommal szemben a fő utca déli részén az egyemeletes iskolaépület, melyet 1906-ban kibővítettek és 1985-ben lebontottak.

 

1865: A zsellérek és levélházasok szántóit szerződéssel elválasztották a parasztok földjeitől. Ezek a Féltoronyba vezető úttól balra kb. 2 km-re helyezkednek el és 908 joch méretet tesznek ki.

 

1866: A Fuchsenfeld tulajdonosainak régen vitatott tulajdonosi jogát bíróságilag jóváhagyják — az 1714-es szerződésre való hivatkozással, melyben rögzítve lett, hogy Fuchsenfeldeknek a (mosonszolnoki alattvalók által kiirtott) irtásföldjeire a haszonbérleti szerződés örökre érvényes. A 712 jochnyi mosonszolnoki határt Albrecht Kasimir főhercegi birtokáért cserében Ausztriához csatolták az Új határ utolsó szabályozásakor 1922-ben.

 

1867: Ferenc József császár kénytelen Magyarországnak az úgynevezett „ki egyezéssel” messzemenő önállóságot biztosítani. Következmények: erősödő magyarosítás jelentkezése (nyelvhasználat közigazgatásban és iskolában csak magyar), hadkötelezettség a közös császári-királyi seregbe (K. u. K.) német nyelven (76-osok Sopronban) vagy a magyar honvédséghez magyar nyelven (13-as hon védek Pozsonyban) — kis növésűek a honvédséghez, nagyok a K. u. K.-hoz...

 

1870—71: A német—francia háború következtében a parasztok terményeiket jó haszonnal el tudják adni Németországban,jólét következik be; lebontják a régi nádfedeles házakat, újakat építenek, magasabbakat, tetőszellőzéssel rendelkezőket, struktúrával gazdagon díszítve, égetett tetőcseréppel fedve, magasabb alapokkal, a régi építései vonalon túl az utcában előre tolva és így jól felismerhetően (különösen a felső végen, mint 1., 3., 5., 6., 8., 12-es szám).

 

1876: Templombővítés: a kereszthajók, az úgynevezett „új” templom építése, 378 m történő megnagyobbítás, 220-ról 620 ülőhelyre — az empórát (galéria) is beleértve.

 

1883: Az Óvári Mezőgazdasági Akadémián az oktatás nyelve német, illetve latin helyett csak magyar.

 

1886: Summer Anna született Neuberger adományából neogótikus stílusban felépül az Anna-kápolna. Anna-napkor (július 26.) minden évben ünnepélyen istentiszteletet tartanak a kápolnában vagy a kápolna előtt. A kápolna kis harangja naponta imádságra kong: reggel, délben és este.

 

1886: Johann Lang és felesége, Anna, született Neuberger felépíttetik a régi temetőben a kápolnát Szent Mihály arkangyal tiszteletére

 

1892: Megnyitják a Pozsony—(Mosonszolnok)—Szombathely vasútvonalat.

 

1896: A Millennium, a magyarok 1000 évvel azelőtti „honfoglalása” alkalmából a község tölgyligetet ültetett a Fő utcában, az alvégen, ahol korábban a legelőre hajtott állatok falusi itatója volt.

 

1898: Erzsébet császárné meggyilkolása alkalmából szomorúfűzeket ültettek a Fő utcában, a falusi kovácsműhely fölött, ahol korábban a legelőre hajtott állatok másik falusi itatója volt.

 

1901: A község a Fő utca alsó végén házat épít a községi orvosnak, 102-es szám, az úgynevezett „doktorházat”. Az utolsó orvos dr. Othmar Bayer volt 1922—45-ig.

 

1901: A Lourdes-i Mária-kegyhely felállítása a Georg Hartzi-házaspár által, 51-es számú ház.

 

1903—04: Széll Kálmán, Magyarország korábbi miniszterelnöke felépítteti a villát (a vasútállomás előtt) szeretőjének, az óvári Irene Neumannak. Volt egy közös leánygyermekük.

 

1904: Josef Zwickl, 35-ős szám, újból községi bíró lett.

 

1904: Johann Thullner 135-ős szám, frissen felszentelt papként Új misét mond. Burgenlandnak Ausztriához való csatlakozását szorgalmazta; keresztényszo cialista politikus; 1929—30-ban a burgenlandi tartományi kormány elnöke) miniszterelnöke volt; 1937-ben Neusiedl a. s. plébánosaként 57 éves korában halt meg.

 

1904: A tejszövetkezet megalakítása, a „tej-apparátus” felépítése és berendezése. Az 1960-as években az értékes berendezés, mely korábban sajt- és vaj- előállításra szolgált, le lett szerelve és a répcelaki sajtgyárba lett szállítva.

 

1905—07: A paraszti szántók földreformja (földtagosítása). Többségi kiosztás (3-szoros) a szentjános—mosonmagyaróvári úttól lefelé lévő határban, korábban mocsaras rétek, melyeket tévesen alacsony értékűnek soroltak be. 12 „kúria”/tanya létrehozása. Egyidejűleg létrehozták ott a Rónafő birtokot 2400 magyar joch területen. Ez a mosonszolnokiak által idegen pénzembereknek eladott ingatlanokból jött létre, melyeket egybeolvasztottak. A tulajdonos előszőr Julius Gött, aztán Somogyi Dezső, Csáki Károly gróf, végül a magyar állam volt.

 

1906: A mai orgonát a budapesti Királyi Magyar Orgonagyár készítette.

 

1906: Az óvoda, mint állami intézmény építése; két civil óvónő gondozza a

 

1906: A „Kancellária”, a Községház építése, a községi fogadó és a községi kovácsműhely között a város közepén a tetterős községi jegyző, Anton Frühauf (190 1—17) alatt.

 

1908: A Frühauf jegyző ás az Új plébános, Erényi/Ehrenreiter Károly közti heves viták után eladják az óvodát az egyházközségnek. Ettől kezdve apácák „Az isteni Megváltó Leányai” (anyaház Sopronban) gondozzák a két csoportnyi kis- gyermeket és az 5—6. évfolyam leányosztályát.

 

1910: A község megvásárolja a Villát, melyben mezőgazdasági iskola indul be 3 tanerővel. Az istállókban a község a bábolnai állami ménes tenyészállatait és egy ideig tenyészcsődöreit tartja.

 

1914—18: Az első világháborúban minden 18 és 50 év közötti korú harcra alkalmas férfit behívnak a hadseregbe. A háborús áldozatok száma több, mint l20 fő.

 

1918: Novemberben szocialista nemzeti tanács alakítása a községben. Hivatali és tanítási nyelvként a németet vezetik be a községben.

 

1919: Március végén a közigazgatást a helyi kommunista direktórium veszi át a községben.

 

1919: Augusztus 1-jén Budapesten megdöntik a Tanácskormányt. Mosonszolnokon a polgárok meggondolatlanul bosszút állnak a helyi direktórium funkcionáriusain. A nyugati irányba visszavonuló vörösgárdisták segítségükre sietnek, augusztus 2—3-án letartóztatnak egy tucatnyi mosonszolnoki férfit és halállal fenyegetik őket, mielőtt itt is bekövetkezik a kommunisták végérvényes bukása.

 

1919—20: Az a hír járja, hogy népszavazás fog dönteni a német nyelvű ha tárterületnek Magyarországhoz vagy Ausztriához való tartozásáról. Ez nem történik meg, mivel a győztes hatalmak a Párizs/Saint Germain de Laye-i békeszerződésben eldöntik, hogy Nyugat-Magyarország német nyelvű vidékei Ausztriához kerülnek, de a Pozsony— Szombathely vasútvonal mentén fekvő német települések Magyarországnál maradnak — ezen községeknek a béke- küldöttség által is elismert Ausztriához való népi hozzátartozása ellenére. Ez ellen a döntés ellen a győztes hatalmak nem engednek fellebbezést, és így Ausztriának Mosonmagyaróvárra vonatkozó népszavazási törekvését is el utasították, mivel az eredmény hatástalan maradt volna.

 

1921—22: Az Új határt rögzítik Mosonszolnok és Féltorony között, melynek során a határ utolsó meghatározásakor Frigyes főherceg elérte, hogy annak a fél toronyi határhoz tartozó Albrecht Kasimir majorsága Magyarországhoz kerül, cserébe a mosonszolnoki Fuchsenfeld 720 jochhal Ausztriához kerül.

 

1920—26: A Pénz elértéktelenedése (a Koronától a Pengőig) sok mosonszolnoki számára keserves veszteséget okoz.

 

1923: A mosonszolnoki iskolában ismét hivatalosan a németet vezetik be tanítási nyelvként. (,‚A” osztály)

 

1923: A háborús emlékmű felállítása nagy ünnepség során.

 

1924: A futball- és sportpálya megnyitása az Új temető mellett.

 

1925: Az „Ungarlandisches Deutschen Volksbildungsverein (UDV) helyi szövetségének megalakítása. Elnök: Matthias Zwickl, 147. szám, aztán Jo hann Zwickl, 35. szám, azután Andreas Lang, 149. szám, és Ste fan Belovich plébános.

 

1927: A ternetőkápolna felszentelése — előtte Erényi plébános több éves gyűjtő akciója a községben.

 

1927: Mosonmagyaróváron meghal dr. Franz Neuberger, 1923 óta parlamenti képviselő mint Giesswein utóda), született Mosonszolnokon, 108. szám, professzor az Ovári Mezőgazdasági Akadémián. Szülőhelyének sok ügyét karolta fel.

 

1927: Az elektromos áram be vezetésének kezdete — a Pénz ügyi reform végrehajtása után!

 

1928: A templomtorony felújításra kerül — a hegyes tornyot leszerelik és helyette egy barokk stílusú hullámos süveget helyeznek fel rézlemezből..

 

1929: Az utolsó nagy máriazelli zarándoklat történik vasúton, 70 résztvevővel, Erényi Károly esperes-plébános és Stefan Rohrert káplán vezetése alatt.

 

1929: A templom ablakai felújításra kerülnek — 17 színes ablakot helyeznek be szentek ábrázolásaival és az adományozó nevével; ezek többnyire családok, de vannak egyesületek is.

 

1930-38: A mezőgazdaság nehéz idői: rendkívül alacsony gabonaárak.

 

1933: Tűzoltóünnepség — az önkéntes tűzoltóság fennállásának 100. évfordulója.

 

1934: A rajkai körzetben megválasztják a mosonszolnoki Michael Neuberger gazdálkodót, 108. szám, dr. Franz Neuberger fivérét a budapesti parlament képviselőjének.

 

1934: Erényi/Ehrenreiter Károly esperes-plébánost, aki 26 évig volt Mosonszolnok plébánosa, nagy ünneplések közepette búcsúztatják el, mikor kanonokként nyugdíjba vonul Győrbe; 1943-ban végrendeletének megfelelően a mosonszolnoki temetőkápolnában helyezik örök nyugalomra. Erényinek nagy tekintélye volt, a községi élet minden területén befolyással bírt. Nem úgy utóda, Stefan Belvocih, aki előtte Szentpéteren volt plébános.

 

1938: Március 13-án a németeknek Ausztriába történt bevonulása révén Mosonszolnok a Német Birodalom közvetlen határtelepülése lett. Megszűnnek a Boldogasszonyba irányuló zarándoklatok.

 

1938—40: A földreform keretében Rónafőre és az egykori mosonszolnoki birtokra / Jesse-birtokra magyarokat telepítenek Dél-Magyarországból és ezeket Ujrónafő és Pünkösdvásár, ma Várbalog néven falvakká építik ki. A telepítési akció célja: a német nyelvű határterület magyarosítása. A MOSONVÁRMEGYE megyei újság egyik cikkében 1939 január 1-jén a nyugdíjazott mosonszolnoki Erényi plébános a mosonszolnoki napszámosoknak a földreformnál történt figyelmen kívül hagyását kritizálja, mivel az újólag felosztott uradalmi földeket évszázadok óta azok művelik.

 

1938: 40 mosonszolnoki férfi és nő utazik Stefan Belovich esperes-plébános vezetésével a Budapesti Eucharisztikus Kongresszusra.

 

1938: Októberben sok mosonszolnoki férfit besoroznak a magyar hadseregbe Dél-Sziovákia/Felvidék Magyarország általi elfoglalása alkalmából (első bécsi döntés). Lovakat is lefoglalnak.

 

1939: Márciusban sok mosonszolnoki férfit — többnyire ugyanazokat, mint 1938-ban — besoroznak a magyar hadseregbe Kárpát-Ukrajna / Kelet-Szlovákia / Ruszinko elfoglalása alkalmából.

 

1940: Nyáron sok mosonszolnoki férfit besoroznak Dél-Erdély elfoglalása alkalmából.

 

1941: Áprilisban német hadsereg vonul át Féltoronyból (Halbturn) indulva Mosonszolnokon. A nép közömbösen szemléli az eseményt. Sok mosonszolnoki bevonul a magyar hadseregbe Eszak-Jugoszlávia/Bánát és Bácska Magyarország általi elfoglalása alkalmából.

 

1942: Első sorozás a helységben a Waffen-SS-hez Mgvaror és Német ország 1942. február 1-jei egyezménye alapján; mintegy 30 fiatal férfi jelentkezik).

 

1942—43: Megközelítőleg 100 mosonszolnoki férfit vetnek be a magyar hadseregben a Donnál a Szovjetunióban. 25 nem tér haza.

 

1943: Második sorozás a Waffen-SS-hez (1943. június 1-jei egyezmény); mint egy 40 fiatal férfi jelentkezik (1943. június 20-án).

 

1943: Tűzvész 1943 áprilisában: a 14 házas utca és a Zsellér utca fele leég.

 

1944: Március 19-én német hadsereg vonul át Féltoronyból (Halbturn indulva Mosonszolnokon keresztül Magyarországra. A lakosság közömbösen szemléli az eseményt.

 

1944: Kényszersorozás a Waffen-SS-hez: július 12-én magyar tisztek jelen létében minden 17 és 50 év közötti férfit besoroztak és 1944 szeptemberében be hívták a német hadseregbe, összesen kb. 700 férfit. Mintegy 200 elesett.

 

1945: Február 22-én egy repülőgép bombákatdob Mosonszolnokra: a 139-es számú házat telitalálat éri: 13 halott a Weinhandl család öt és a Thüringer-Weis család hat tagja, Anna Thülly és egy magyar tiszt.

 

1945: március végén mintegy 100 fő, magánszemélyek, a német és a magyar hadsereg tagjai nyugatra menekülnek a közeledő front elől, közöttük sok lány és asszony a szovjet katonáktól való félelemből, politikai okokból a Volksbund vezető személyiségei is.

 

1945: április 1-jén 18 óra tájban elfoglalja a szovjet hadsereg Mosonszolnokot, miután előzőleg ágyúzták és bombázták a falut.

 

1945: A hazatérő férfiakat, akik a német hadseregben szolgáltak vagy a Volksbund tagjai voltak, Győrbe internálják munkatáborba.

 

1945: Augusztusban Mosonszolnok a Moson megyei Fertő-vidék németsége deportálásának előkészítése céljából gyűjtőtábor lesz. Az úgynevezett „Igazoló Bizottságok” / Rechtfertigungskommunissionen vizsgálata után szeptemberben a kálnokiakat és a levélieket majdnem teljes számban Mosonszolnokra internálják. Télig még számos család érkezett a többi 10 német településből, sőt horvát településekről is. A mosonszolnoki „gettó”-ban (a gyűjtőtáborok Mindszenty bíboros általi elnevezése) 3—4 családnak kellett egy házban összezsúfolva átvészelni a telet hidegben és ínségben.

 

1946: Április elején minden mosonszolnokit, aki az 1941-es népszámláláskor anyanyelvként a németet tüntette fel, kifüggesztettek egy listára; ez a falu lakosságának 98%-a volt (a birtokok kivételével, Rónafőt is beleértve). A röviddel azelőtti hirdetmény szerint ezeket a lakosokat elűzi a házakból a magyar rendőrség és négy, egyenként 1000 fős szállítmánnyal „kiszállítja”; azaz marhavagonokban (egyenként 30—35 fővel és személyenként 50 kg-os poggyásszal, de az ezt elrendelő előírás ellenére német pénz nélkül (Potsdamban a győztes hatalmak minden kitelepítendő után 300 RM-t követeltek!) Németországba deportálja. Egy bizonyos Acél Úr irányítása alatt több Száz rendőr és civil funkcionáriusok hajtják végre a kiűzést. A mosonszolnokiak részéről nem ismeretes erőszakos ellenállás. A szállítmányok gyors egymásutánban elmennek: április 12-én, 14-én, 17-én és 19-én.

 

1946: Ugyanabban az időben, mikor a mosonszolnokiakat vagonokba pakolták, tömegesen várakoznak a betelepülők a házak kulcsaira, melyeket a rendőrség a házak kiürítése után a községházára vitt, s amelyeket azután a kitelepítési bizottság átadott nekik. A legtöbb új telepes Dél-Magyarországról (Tisza-vidék) és a Szigetközből (többek között Asványráróról) lett idecsábítva.

 


[ « vissza ]
[ oldal tetejére ]